Maszkabál

Kezdetben volt az Univerzum teremtése. Ez sokak rosszallását kiváltotta, s elterjedt vélemény szerint nem tartozott a legjobb húzások közé.

Mikor is..

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Utolsó kommentek

  • turborago: Sziasztok! Akinek maradt Turbo rágós képe, papírja, az írjon erre az e-mail címre: kiszelgabor@fre... (2011.08.19. 07:01) Kocsival utazok időt
  • geod70: Már két hónapja keresem a blogodat. Augusztus óta nem olvastam Tőled semmit. Örülök, hogy megtalál... (2010.10.22. 17:54) :)
  • mogy: OBI-ban lehet kapni sitteszsákot. Elég strapabíró, könyveket is elbírja, és nem túl drága. És mive... (2010.08.18. 11:05) huezmekkorajócímlenne
  • mogy: és ha segíteni mennék pakolni, dobozokat cipelni, ruhákat hajtogatni, könyveket adogatni? akkor me... (2010.08.17. 13:59) Emböröknek
  • Firin Edhel: @Rabyn: Perpill én is valahogy így vagyok, remélem így is marad. Segíteni majd jövőhéten kéne, akk... (2010.08.05. 13:38) Depresszió elleni kutya
  • Utolsó 20
Reggel elaludtunk. Én ugyan felébredtem az idegesítő telefonhanga, de gondoltam megvárom, amíg még egyszer csörög. Biztos csörgött, de addigra én már békésen aludtam tovább az oroszlánkirályos párnámon. Gyerekkori szép emlék..(= Nem volt annyira nagyon gáz, hiszen hat helyett kilenc körül ébredtünk.. Szegény Kocka így 2 órával tovább volt benn a dolgozóban. Sebaj, megesik az ilyen.

Délután pedig átmentem az én Apukámhoz egy kis beszélgetésért. Jó volt. Kitárgyaltuk, hogy milyen jó volt Egyiptomban. Nem egyszerre mentünk, mert ő nagyim férjével ment, én meg fél évre rá nagyimmal és dédimmel. Persze én hülye nem mertem bemenni a piramisokba, mert még kicsi voltam és féltem, hogy előugrik egy múmia, és elvisz engem a túlvilágra. Most meg már nem lehet bemenni. Hát elbasztam, ez van. De viszont felmásztam nagy homokdombra, ahonnan úgy csúszkáltunk szatyrokon, mintha hó lenne alattunk, és nem homok. Voltak még arra felé érdekes kalandok. Már nem is tudom, hogy honnan, de mentünk Kairóba, és lerobbant a buszunk. Ott ragadtunk a sivatag közepén, majd sötétedés után, rendőri kísérettel mentünk haza, mert féltek, hogy kirabolnak minket. Érdekes lehet az egyiptomi éjszakai élet:D Mindenesetre visszamennék még oda, megnézném a Királyok Völgyét. Alsóban úgyis egyiptológus szerettem volna lenni, és a mai napig, mindig felkapom a fejem, ha valami ehhez kapcsolódó dokumentumfilm megy valamelyik csatornán. Szerintem ez az egyiptomi út nagyban hozzá járult ahhoz, hogy megszeressem a történelmet. Ha nem megyek el oda, nem fog meg annyira a kultúra, és nem kezdek el vele foglalkozni, akkor nem lenne ennyi dokumentumfilmem, az biztos:D

Ez tényleg ilyen érdekes dolog, hogy mekkora hatással vagyok saját magamra. Kislányként érdekel valami, majd amikor nagyobb leszek, újra előveszem a régi dolgimat, jót derülök rajtuk (kiskoromban, mindenek füzetet csináltam, volt Egyiptomos, indiános, táncos, és kutyás) majd újra elkezdek kutatni, és rájövök, hogy ha most is indítanék egy Egyiptomos füzetet, akkor a nem sokban különbözne a régitől, persze sokkal több információ lenne benne, de az alapja nem változna. Kár, hogy nem lettem egyiptológus, mert akkor be tudnék menni a piramisok belsejébe. Igaz, még lehetek régész, de jobban tetszik a tévén keresztül nézni az ásatásokat, mint azt csinálni. A fizikai munka fáj.. Lustaság fél egészség, és ha a lustaság fájna, már halott lennék.

Címkék: történelem egyiptom kocka ember lustaság kairó gyerekkor apu

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://maszkabal.blog.hu/api/trackback/id/tr991493256

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása