Kerekerdőközepében, ott lakott egy kicsi medve. Elfogyott az édes méze, elment venni a boltba. Nekem is elfogyott a mézem. A legjobb az benne, hogy nem szeretem a mézet, kivéve teában, de ott sem nagy mennyiségben. Nekem az túl édes. Régen, amikor beteg voltam, mamika mindig mézzel akart tömni, de csak hársfateával sikerült. Azóta is nagyon szeretem az illatát és az ízét. Ha már itt tartok, akkor mesélek egy kicsit mamikáról. Tudni kell róla, hogy a világ legkedvesebb és legszerethetőbb személye volt ő. Mindenki szerette, aki csak ismerte, ami nem csoda, hiszen mindenkihez volt egy kedves szava. Velem nagyon sokat foglalkozott, és hiába volt köztünk pár generáció, ő elfogadott engem, és nem érdekelte, hogy milyen ruha van rajtam, vagy, hogy épp milyen borzalmas korszakot élek éppen. Nyolcvan évesen olyan volt, mint más ötven évesen, csak az ősz hajából és ráncos bőréből lehetett látni a korát. Érdekes élete volt neki. 1922-ben született, abban az évben amikor Carter felfedezte Tutanhamon sírját. A világháború idején lovat evett, és az oroszok elvittek tőle egy több színben világító lámpát. Sokáig azt hittem, hogy ezért a lámpáért jöttek ide az oroszok, de utána elmondta a történelem tanárom, hogy ez azért nem teljesen így van. Jót mosolyogtam, de magamban azért elkönyveltem azt, hogy igenis kellett az oroszoknak az a lámpa.
Sokszor sikerült az én dédimet zavarba hozni. 13 évesen megkérdetem tőle, hogy szokott e maszturbálni. Természetesen úgy tett, mintha nem tudná, hogy miről beszélek. Bár így utólag visszagondolva, nem vagyok benne biztos, hogy tetette. Elmesélte, hogy amikor tizenkilenc évesen férjhez ment és a nászéjszakán szeretkezett a dédapámmal, megkérdezte tőle, hogy ugye ezt nem fogják többet csinálni? Nem mondták el neki ugyanis, hogy mi az a sex. Semmit nem tudott róla, nem csodálom, hogy nem akarta többet csinálni, hiszen ha semmit nem tud róla az ember, tényleg elég undorító lehet a dolog. Nála mindig is tabu téma volt a szexualitás. Ez a neveltetése miatt lehetett, de nem nagyon zavart, hogy nem beszélhetek erről vele, hiszen arra voltak a barátnőim. Akikkel minden kibeszéltünk. Akkor még újdonság volt az egész dolog, menőnek tűnt róla beszélni, csinálni meg csak szimplán jó volt.
Mamika sok mindent megélt. Párszor majdnem meghalt és sokszor volt nagyon boldog. Nem sokan élik meg a dédunokájuk születését. Neki sikerült. Nagyon szeretett engem, és még 15 évesen is öt évesnek nézett. Bevallom, hogy konkrétan kinyalta a seggemet. Reggelente mindig megkérdezte, hogy mit kérek ebédre, én meg szinte, soha nem tudtam megmondani, hogy mit szeretnék enni. Ő persze ezen mindig kiakadt, én meg nem értettem, hogy miért annyira fontos ez. Ma pedig, amikor megkérdezem Kockát, hogy mit főzzek neki, amikor haza jön, és azt mondja, hogy mindegy, akkor én akadok ki. Most már értem, hogy miért volt neki ez zavaró. Már tudom, hogy miért volt mindig fáradt, és kezdem megérteni, hogy miért tett meg mindent helyettem/nekem. Ez az őszinte szeretet, amit tőle kaptam, és amit tőlem is kapott, nagyon ritka. Bennem ez csak kevés ember iránt van meg, és nem mindig teljesen ösztönös. Néha azt szeretném, hogy érezzem ezt a szeretetet, és úgy teszek, mintha érezném. Aztán, amikor nem vágyom erre az érzésre, akkor előjön belőlem. Ránézek reggel Kockára, ahogyan alszik, adok neki egy puszit ő elmosolyodik, és akkor előjön belőlem minden, és megértem mamikát. Megértem, tisztelem és szeretem.
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Utolsó kommentek