Itt a húsvét vasárnap. A napot nem hagyják érvényesülni a felhők. Borongós kedve van az időnek. Családos nap lett volna, de szerencsére sikerült lemondani. Elmaradt a feszéjezett hangulat és idegesség sem volt, ellenben jött az Éva. Ő egy ilyen vénlány, akinek nagy a feje és borzalmasan büdös parfümöt használ. Késett cirka másfélórát, mert nem tudta, hogy átkell állítani az órát. Mondván, hogy ő átaludta. Nem tudom hogyan alszik át egy egész hetet, de neki sikerült. Elmesélte, hogy őt már nem érdeklik az ünnepek, mert nem tud mit ünnepelni, mert egyedül van. Nincsen családja, a legközelebbi rokonai akivel tartják a kapcsolatot az a húgának a lányának a családja, és persze mama aki az unokatestvére. Nagyon brutál ez a nő. Megkérdezem Kockát, hogy kér e kávét, igen kér, rendben akkor csinálom. Erre fél perc múlva megkérdezi ez a nagyon okos nő, hogy kávézunk-e? Nem, viccből főzök kávét, mert olyan szép színe van, és szeretem nézni. Szerencsére bementek mama szobájába, mert ezt a nőt senki nem tudja elviselni mamán kívül.

Sok féle ember lehetek időskoromra, csak ilyen ne legyek, aki büdös és az intelligenciája annyi mint egy légynek, ami folyton neki repül az üvegnek.