Tegnap voltam az első KRESZ órámon. Az unalmas enyhe kifejezés, de volt egy szép pillanat; az oktató már épp mondta volna, hogy akkor mehetünk haza, és jó étvágyat a vacsorához, mire bejön a terembe egy kipirult fiatalember, és elnézést kér a késésért. Jókor jött, be is ült…
Utolsó kommentek