Zajlik itt az élet. Kocka már csak a kiadóról tud beszélni. Milyen könyveket adunk ki, ha nem tetszik a könyv, hogyan mondjuk el, hogy nem jó. Eljátszottuk, átbeszéltük, de még mindig sok van a fejében. Néha túl sok. De mindig is sokat beszélt, igazán megszokhatnám már.
Remélem, hogy sikerülni fog, és segíthetünk embereken azzal, hogy kiadjuk a műveiket. Egésznap csak olvasni fogok, remélhetőleg érdekes dolgokat. Nem tudom, hogy fogom majd bírni, ha valami elképesztően unalmas valamit adnak a kezembe. Majd meglátjuk.
Azon gondolkoztam, hogy ha megnézek egy filmet egyszer akkor az általában nem elég. Nem mindig értem meg elsőre a mondanivalóját. Épp most néztünk meg egy filmet, és arról eszembe jutott egy film, amit kb. egy éve láttam. Egy makulátlan elme örök ragyogása. Még csak egyszer láttam, de most úgy érzem, hogy meghalok ha nem nézem meg. Csak már késő van, és holnap korán kell kelni. Kocka még nem látta a filmet, így neki nem lenne ismétlés, de nekem felfrissülnének az emlékeim. Még emlékszem, hogy milyen érzés volt nézni. Nem mindig értettem, hogy mi történik, nem minden volt logikus, de végén mindennek lett értelme. Szeretem az ilyen filmeket és könyveket. Ezekért éri meg harcolni, hogy a végén mindent megérts. Persze ha a végén van megoldás, mert ha nincs akkor elpocsékoltál az életedből pár órát, amit soha nem kapsz vissza. Vigyázni kell az időnkkel, mert kevés van belőle, de mindig olyan soknak tűnik, pedig nem az. Majd holnap megnézzük ezt a filmet, és remélem akkor is olyan jó érzés lesz eljutni a film végére, mint az első alkalommal.
Utolsó kommentek