Tegnap elfelejtettem, hogy hőn szeretett Kurt Cobainom halálának évfordulója volt. Nem is gondoltam volna, hogy valaha elfelejtem, de megesik az ilyen, ha az ember öregszik.
Ma majdnem katasztrófa turista lettem, de mivel nem történt katasztrófa nem sikerült. De azért egy fehér suzukis nekiment az előttünk lévő villanypóznának, aminek a beton talapzata szépen el is tört, keresztbe. Fel is hívtam az elműt, hogy majd esetleg küldjenek ki valakit, mert nem szeretném, ha egy nagyobb vihar közepette azt venném észre, hogy az ablakom helyén egy fadarab van.
Most ugye keresünk az irodába könyvelőt, és nagyon sok önéletrajzot kapunk. Vannak nagyon vicces fazonok. Sokan tök felesleges dolgokat írnak bele, és nem mindenki tudja, hogy milyen fénykép illik egy önéletrajzba. De sebaj, legalább jelentkeznek, nekünk meg lehetőségünk lesz kiválasztani a legmegfelelőbbet. Nekünk. Nekem semmi közöm hozzá, nem is tudom miért így írom. Bár elméletileg ott dolgozom, csak soha nem vagyok bent. Nem baj.
Ma nagyon kreatív hangulatomban voltam. Kezdtem unni a képeket a falon, így felraktam pár újat, és leszedtem pár régit. Rajzoltam egy tök aranyos tevét, aminek zebra csíkjai vannak. Jól néz ki. Akartam Kockának vonatot rajzolni, de nem találtam olyan képet, ami tetszett volna, vagy nagyon bonyolult volt, vagy nagyon gyerekes. Nem baj, majd megpróbálom szabadkézzel, bár nem vagyok valami jól vonat rajzolásban. Még lehetek. Egyébként vettem ilyen gyurma ragasztót azt hiszem ez a neve, és most ezekkel raktam fel képeket. Sajnos ez sem tartja meg a montázsomat, amit csináltam. Szegényt soha nem fogom tudni kirakni a falra. Ő is bekerült, megint a ’majd ha elköltözünk’ kategóriába.
Holnap felrajzolom Chuck Norrist a falra, majd jól megvéd minket a betörőktől.
Utolsó kommentek