Masqurade

Az a legszebb, hogy nem csinálom jól. Valamit mindig elnézek, rossz helyre rakok, vagy elvesztem. De valamiért mániákusan imádom. Rendszerezek mindent. Akkor is elrakom mappába, ha tudom, hogy soha többé nem fogom használni. A vallásoktól kezdve, a sorozatgyilkosokon át egészen a PTK-ig mindennek van mappája. Most is épp alkotok egyet, de nem találok hozzá illő dossziét, így egyelőre csak rendezési fázisban van a dolog. De engem ez is boldoggá tesz. Hasznosnak érzem tőle magam, és amikor kész vagyok, akkor csodálva nézem az irat köteget. Büszke vagyok rá, és akinek csak tudom, megmutatom. Természetesen, mindig olyan témát sikerül kiválasztanom, ami rajtam kívül, nem sok embert érdekel a környezetemben. Csinálom hetekig, hónapokig, mikor hogy, majd megunom. De addigra olyan tetemes mennyiségű anyagot gyűjtöttem, és pakoltam a fejembe, hogy a papírokat és mappákat csak évek múltán kell megint elő vennem, amikor az öregség első jeleként, az információk elmennek síelni, és csak egy üzenetet hagynak; Elmentünk, nem jövünk vissza. Csak azért írtunk, hogy emlékezz rá, hogy itt voltunk.

Talán Egyiptommal kezdődött. Az a füzetem, még mindig a polcomon van. Nem dobok ki semmit, hátha kell még, ha nem is nekem, hát valakinek. Van egy csodaszép táncos füzetem, és egy rajzzal teli indiános füzetem is, amihez készítettem egy szótárat, amibe a szavakat a mélyen tisztelt Karl May regényeiből néztem ki. Természetesen az indiános füzetemen Pocahontasos borító van.

Van kb. tíz barátság füzetem. Van olyan, amit vagy ötször kitöltöttem; a nevemen, születésnapomon, címemen kívül más információ nem egyezik. Változik az ember.

Talán egyszer kinövöm ezeket a mappákat és füzeteket, de addig is; soha senki ne jöjjön el velem papírírószer boltba, mert addig én nem megyek ki onnan, amíg legalább egy dolgot nem veszek. Persze ha csak egy dologra van pénzem, akkor a szerencsés tárgyat, alapos mérlegelés után választom csak ki. Egy toll esetében, olyan 20-30 perc, füzetnél legalább 45perc, és ha mappát szeretnék venni, akkor meneküljetek, vagy rendeljetek kaját, és ágyat.

Ebben a rendszerezésben még az a furcsa, hogy egyébként ritka trehány ember vagyok, de a papírjaim között mindig rend van.  

 

u.i.: Elfelejtettem publikálni, így csak most kerül ki..(=